Sokan minden nap használjuk autónkat, leginkább munka miatt. Tisztába vagyunk vele, hogy 1000%-on kell figyelni!

Ez gondolom nem kérdés, hiszen sajnos minden nap látjuk a hírekben, milyen következménye lehet egy „fáradt vagyok, de még azért lenyomom ezt a 200 km-et” vagy „igaz ittam, de hát jó vezető vagyok” stb. sztoriknak. Ahogy oktatóm mondta anno: „Mindig pontosan tudd, hogy mi történik körülötted!”

Mit is jelent ez? Hogy megyek egy 3 sávos úton középen. A jobb oldali sávból átjönne valaki jó esetben indexelve, és egy pillanat alatt kell válaszolni: ki tudok menni ballra? Ha nem, akkor fékeznem kell, de jön valaki nagyon közel mögöttem? Mert akkor ott lesz gubanc. Vagy „úgy csinálok, mintha nem vettem volna észre és haladok tovább”. Hm..

Hidd el, hogy például a kamionosok 95%-a akkor is kifog kanyarodni, mert nem mellette kéne haladnod, hanem akkor menj mögötte. Ő megy 80 km/h-val, Te 82 km/h-val? Miért nem a sebességednek megfelelő sávban haladsz?

Nem csak magadra, hanem mindenre és mindenkire kell figyelni!! Mindenkinek van olyan sztorija, hogy „épp elkerültük az ütközést”. Hogy miért is? Mert ha nem is mindketten, de legalább az egyikük jobban figyelt. Vegyünk egy aktuális példát, az M0-s felújítása. Nem tudnám megmondani, hogy az utóbbi hetekben hányszor araszoltam, vagy az elkerülök építése miatt mennyivel megnőtt az az idő, míg bejutottam a munkahelyemre. Volt 2 óra is, sajnálatos baleset miatt. Már mindenki türelmetlen, mindenki unja, de ezzel nem jutunk a célunkhoz. Mert, hogy ez lenne a cél, hogy mindenki eljusson oda, ahova indult. Lehetőleg egyben.

Leginkább este megyek, reggel jövök, de így is találkozok olyan sztorikkal, amikor csak egy szó jut eszembe: MIÉRT?

Például: Felhajtónál a mögöttem lévővel együtt próbálunk bejutni az araszolók közé. Végre egy kamionos megszán minket, hiszen Neki már mindegy, hogy 100 autó van előtte, vagy 102, meg hát jó fej. Na, most a mögöttem lévő be is sprintel és felgyorsít, így mellém kerül. És így már nem tudok bemenni. Nézek rá: „Nyuszi mi van veled???” Ő meg mosolyog.. Húúú „1 autónyi hosszal előrébb kerültél, mint Én”

Miért nem mentem bele? Mert figyeltem, hogy valóban beenged-e. Mert ami nekem egyértelmű, még pedig hogy „együtt araszolunk be”, másnak nem biztos. És még nem is „gizda, fekete autós, sötétített ablakos fazon” volt, aki egyébként 180-nal szokott repeszteni az M0-on normál esetben, hanem mondjuk egy „középkorú hölgy”, átlagos kis autóval, mint ahogy Én is. Később, mikor már nem csak 10-zel tudtunk „repeszteni”, hanem megindult a sor, simán leelőztem, kamionos barátunk meg levillogta, hogy „na akkor most menj”.

Vagy: Azért is izgalmas az M0-s mostanában, mert majdnem mindennap másfele irányítanak minket a sárga csíkok. Ha nem figyeled, éppen merre kell haladni, akkor az történik, mint azzal az autóssal, akire kénytelen voltam rádudálni. Ő kanyarodott még tovább, csak már jött át az én sávomba. Nem követte, éppen merre kell haladnia. Nem találgatnék, hogy 60-as tempónál mi bajunk lett volna. Nekünk valószínűleg nem sok, de ha az autót összetörjük az is baj. Hiszen kell a munkához.

Normál esetben én is 110-zel megyek, például az M0-on. Elengedem a rallysokat, hiszen nekik „van külön sáv”. Hadd menjenek. De ha nagy a forgalom és a 60-s táblánál 70-nel megyek, akkor miért jön valaki a se….be? Már bocsánat a kifejezésért. De Te nem azért nem tudsz menni, mert Én feltartalak, hanem mert az egész sor nem megy. Ha nem sajnálnám az autómat, meg persze magamra is gondolok, akkor befékeznék hirtelen, hiszen a követési távolság betartásával nem lehet gond! Ha lenne olyan.

A másik kedvencem a lámpa. Régebben büntettek is érte, ha nem égett megfelelően. Hozzáteszem én is kaptam egy 5.000-es csekket, mert kiégett az egyik. De mióta ez nem büntető tétel, azóta senki nem figyel rá.

Hogy megfelelően ég-e? Vagy el vakitok-e valakit? Vagy pl. sötétben nem egyértelmű egy egylámpásnál, hogy motoros vagy autó jön. Szuper, hogy bevilágítod akár az egész M0-st a lámpáddal, de az előtted lévőt teljesen elvakítod. Kit érdekel, mi? Te látsz rendesen.

Nem okoskodni akarok, csak a tapasztalataimat írom le. Engem is dudáltak le a 10 év alatt mióta vezetek, mert pont nem figyeltem, úgy ahogy kellett volna. Köszönet érte annak, aki igen.

Nagyon bízok benne, hogy nem fog eltűnni az előzékenység, a figyelem és a türelem teljesen, mert mindenki szeretne épségben a céljához érni és ez sokszor ezeken múlik. Szerintem legalábbis.

További balesetmentes közlekedést kívánok Mindenkinek!

  Hireink.hu    Deczki Mariann