Magyarországon az a tanuló végezhet diákmunkát, aki betöltötte a 16. életévét, belföldi közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali tagozaton tanul és rendelkezik érvényes diákigazolvánnyal. Ebben az esetben felső korhatár nincs, tehát, amíg nappali tagozaton aktív tanulóként, hallgatóként van jelen, addig diákmunkát végezhet. A legalsó korhatár kivételes esetben 15 év, ilyenkor a diák csak nyári szünetben vállalhat munkát. Fontos, hogy a 18 év alatti tanulók mindig csak szülői beleegyezéssel foglalkoztathatóak. Amennyiben valaki felsőoktatási vagy középiskolai intézményben hallgató (akár passzív féléven is) , akkor is végezhet diákmunkát.
Egy cég diákot iskolaszövetkezeten keresztül foglakoztathat, vagy magánúton intézheti a diákmunkaerő létesítését, melynek több féle módja is lehet.
Itt a diákok, mint iskolaszövetkezeti tagok vannak jelen. A munkaadó nem a diákkal, hanem a szövetkezettel köt szerződést és ők az adott munkára a legmegfelelőbb személyt küldik a céghez dolgozni. Ez a megoldás nagyon kedvező és rugalmas megoldást jelent a vállalatnak és a diákoknak egyaránt.
Ennek kétféle típusa alkalmazható. A diákot lehet filmipari statisztaként, mezőgazdasági és turisztikai idénymunkára foglalkoztatni, ami egy évben max. 120 nap lehet, vagy alkalmi munka keretén belül. Alkalmi munkában egy héten 5 egymást követő naptári napot, egy hónapban összesen 15 napot, egy évben pedig 90 napot dolgozhat a diákmunkás. Ez határozott időre szól, nem lehet túllépni.
Jellemzően családok, háztartásbeliek (azaz természetes személyek) alkalmazzák a diákokat, melynek keretében a mindennapi háztartási teendők elvégzése a feladat. Ilyen pl. a takarítás, gyerekfelügyelet, kertészkedés, idős gondozás, korrepetálás, sütés-főzés, stb.
Itt értelemszerűen a napi 4, 6 vagy 8 órás bejelentett munkát jelenti, ami a munkaszerződés által meghatározott feltételek szerint végzendő.
Ennek keretén belül általában munkára irányuló megbízási szerződéssel dolgoznak a diákok a cégnél. A munkát ebben a szerződésben foglaltak szerint végzik el. Ezeken kívül diákot gyakornokként, vagy a felsőoktatás hallgatóját szakmai gyakornokként is foglalkoztathatják, amely jogviszony a megkötött hallgatói munkaszerződéssel jön létre. Munkavégzésre vonatkozóan a diákokat a Munka Törvénykönyvében meghatározott jogok illetik meg. Ezeket a munkáltatónak is be kell tartania.
A nagykorú, azaz a 18 évet betöltött diákmunkásnak legalább napi 20 perc szünetet kell lehetővé tenni, amennyiben egy nap több, mint 6 órát van foglalkoztatva. Ha a munkaideje 9 órás, akkor legalább 25 perc szünet jár neki. Két egymást követő munkanap között meg kell adni a 11 órás pihenőidőt.
A 18 éven aluli, fiatalkorú tanuló naponta legfeljebb 8 órát dolgozhat. Naponta a 4 és fél óra foglakoztatás után 30 perc, 6 órát meghaladóan 45 perc pihenőidő jár neki. Nem foglalkoztatható éjszakai munkában, tehát este 22:00 és reggel 6:00 óra között nem dolgozhat. Két egymást követő munkanap között a fiatalkorú munkavállalónál már 12 órának kell eltelnie, mint pihenőidő és egy hétre jár neki 2 pihenőnap.
A diákmunka egyik nagy előnye az egyszerű és költségkímélő adózása. Kedvező a diákoknak, az iskolaszövetkezeteknek, és kedvező a cégek számára is. Nézzük meg, hogy a foglalkoztatás típusától függően pontosan kit hogyan érintenek ezek az adókötelességek.
A diák ilyenkor, mint az iskolaszövetkezet tagja dolgozik a vállalatnál. Mivel nem minősül biztosított személynek, ezért a bére után csak 15% SZJA-t (személyi jövedelemadót) kell a NAV-nak befizetni. Ezt az adott iskolaszövetkezet vonja le és fizeti ki. Ebben az esetben sem a diáknak, sem a munkáltatónak nem kell járulékot befizetnie, így viszont nincs biztosítotti jogviszonya (nem számít bele a nyugdíjba és nem jár neki táppénz sem!).
Ebben a formában a diákmunkásra ugyanolyan adókötelesség vonatkozik, mint a nem diákmunkát végző alkalmazottra. Immár biztosított alkalmazottként a jövedelme 15% SZJA, 10% nyugdíj- és 8,5% munkaerő-piaci és egészségbiztosítási járulékot von maga után, amit a munkáltató a bérének levonásából fizet ki a NAV-nak.
Ilyenkor szintén 15% SZJA keletkezik a diák jövedelme után, amit a munkaadó von le és fizet be a NAV felé, mivel a tanuló itt nem válik automatikusan biztosítottá. Ha a meghatározott feltételeknek eleget téve biztosított lesz, akkor további 7% egészségbiztosítási és 10% nyugdíjjárulék befizetése kötelező.
A diáknak nem keletkezik adófizetési kötelezettsége, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék, a nyugdíjjárulék és az egészségügyi hozzájárulás (azaz nem biztosított, de SZJA kötelezettség keletkezhet!) Az alkalmazásával járó egyéb közteher a foglalkoztatót illeti. Az idénymunkában foglalkoztatott diák után 500 Ft/nap, alkalmi munka esetén 1 000 Ft/nap közterhet fizet a munkáltató az adóhatóság felé.
Fontos megjegyezni, hogy a diákmunkára is vonatkozik az egyenlő bánásmód elve, azaz ugyanannyi munkáért ugyanannyi bér jár! A diákmunkaerő díjazása munkahelyenként, de még munkakörönként is változó. A diákmunkás fizetésének is – napi 8 órás munka mellett – el kell érnie a jelen minimálbér összegét, ami 2019-ben bruttó 149 000 Ft. Ez órabérben bruttó 857 Ft-ot jelent. Magasabb szakképzettséget igénylő munkakör esetében a bérminimum bruttó 195 000 Ft, így ez bruttó 1 121 Ft/óra.
Mivel meglehetősen kedvező a diákmunkaerő adózása, ezért rendszerint magasabb bérhez jutnak a tanulók. Legyen egy bruttó 1 000 Ft-os órabér, ebből csak 15% SZJA jön le, így nettó 850 Ft marad a dolgozónak. A munkáltató cég ráfordítása 30-40%-al kevesebb diákmunka esetében, mint egyébként. Attól függően, hogy hol, milyen pozícióban és milyen tudást igénylően van foglalkoztatva a diák, a keresete a nettó 800-1 000 Ft-tól elérheti az 1 200-1 500 Ft-ot óránként. Természetesen számukra is adható cafetéria, viszont ez magasabb adózással jár, mivel nem általános munkaviszonyról van szó.
© 2018 - 2022 Híreink.hu | Created by: profiwebmester.hu