A tanév végével rengeteg diák szeretne dolgozni, de ennek is meg vannak a maga buktatói. Érdemes odafigyelni az esetleges NAV büntetések elkerülése érdekében.

Számos munkahelyen szívesen fogadják a diákmunkára érkezőket, hiszen számukra a diákok potenciális munkaerő jelöltek lehetne az iskola elvégzése után. De mint minden másnak, ennek is meg vannak a maga szabályai, amit mindenképpen be kell tartani a diákmunkásoknak és a munkáltatóknak egyaránt. Ennek módjáról kivánunk egyszerű és közérthető módon a teljesség igénye nélkül rövid összefoglalást adni.

1. Ki végezhet diákmunkát?

Magyarországon az a tanuló végezhet diákmunkát, aki betöltötte a 16. életévét, belföldi közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali tagozaton tanul és rendelkezik érvényes diákigazolvánnyal. Ebben az esetben felső korhatár nincs, tehát, amíg nappali tagozaton aktív tanulóként, hallgatóként van jelen, addig diákmunkát végezhet. A legalsó korhatár kivételes esetben 15 év, ilyenkor a diák csak nyári szünetben vállalhat munkát. Fontos, hogy a 18 év alatti tanulók mindig csak szülői beleegyezéssel foglalkoztathatóak. Amennyiben valaki felsőoktatási vagy középiskolai intézményben hallgató (akár passzív féléven is) , akkor is végezhet diákmunkát.

Ezen kívül a diáknak rendelkeznie kell a munkavállaláshoz szükséges megfelelő iratokkal:

• személyi, lakcím és TAJ kártya, adókártya (adóazonosító jel)
• diákigazolvány vagy ideiglenes diákigazolvány,
• iskolalátogatási jogviszony igazolása,
• kiskorú esetében szülői beleegyező nyilatkoza,
• bankszámlaszám.
  
  

2. Milyen formában foglakoztathatók a diákok?

Egy cég diákot iskolaszövetkezeten keresztül foglakoztathat, vagy magánúton intézheti a diákmunkaerő létesítését, melynek több féle módja is lehet.

Iskolaszövetkezeten keresztül

Itt a diákok, mint iskolaszövetkezeti tagok vannak jelen. A munkaadó nem a diákkal, hanem a szövetkezettel köt szerződést és ők az adott munkára a legmegfelelőbb személyt küldik a céghez dolgozni. Ez a megoldás nagyon kedvező és rugalmas megoldást jelent a vállalatnak és a diákoknak egyaránt.

Egyszerűsített foglalkoztatással

Ennek kétféle típusa alkalmazható. A diákot lehet filmipari statisztaként, mezőgazdasági és turisztikai idénymunkára foglalkoztatni, ami egy évben max. 120 nap lehet, vagy alkalmi munka keretén belül. Alkalmi munkában egy héten 5 egymást követő naptári napot, egy hónapban összesen 15 napot, egy évben pedig 90 napot dolgozhat a diákmunkás. Ez határozott időre szól, nem lehet túllépni.

Háztartási munkára

Jellemzően családok, háztartásbeliek (azaz természetes személyek) alkalmazzák a diákokat, melynek keretében a mindennapi háztartási teendők elvégzése a feladat. Ilyen pl. a takarítás, gyerekfelügyelet, kertészkedés, idős gondozás, korrepetálás, sütés-főzés, stb.

A teljes vagy bejelentetti munkaviszonyban

Itt értelemszerűen a napi 4, 6 vagy 8 órás bejelentett munkát jelenti, ami a munkaszerződés által meghatározott feltételek szerint végzendő.

Egyéb jogviszonyokban

Ennek keretén belül általában munkára irányuló megbízási szerződéssel dolgoznak a diákok a cégnél. A munkát ebben a szerződésben foglaltak szerint végzik el. Ezeken kívül diákot gyakornokként, vagy a felsőoktatás hallgatóját szakmai gyakornokként is foglalkoztathatják, amely jogviszony a megkötött hallgatói munkaszerződéssel jön létre. Munkavégzésre vonatkozóan a diákokat a Munka Törvénykönyvében meghatározott jogok illetik meg. Ezeket a munkáltatónak is be kell tartania.

A nagykorú, azaz a 18 évet betöltött diákmunkásnak legalább napi 20 perc szünetet kell lehetővé tenni, amennyiben egy nap több, mint 6 órát van foglalkoztatva. Ha a munkaideje 9 órás, akkor legalább 25 perc szünet jár neki. Két egymást követő munkanap között meg kell adni a 11 órás pihenőidőt.

A 18 éven aluli, fiatalkorú tanuló naponta legfeljebb 8 órát dolgozhat. Naponta a 4 és fél óra foglakoztatás után 30 perc, 6 órát meghaladóan 45 perc pihenőidő jár neki. Nem foglalkoztatható éjszakai munkában, tehát este 22:00 és reggel 6:00 óra között nem dolgozhat. Két egymást követő munkanap között a fiatalkorú munkavállalónál már 12 órának kell eltelnie, mint pihenőidő és egy hétre jár neki 2 pihenőnap.

3. Hogyan adózik a diákmunka?

A diákmunka egyik nagy előnye az egyszerű és költségkímélő adózása. Kedvező a diákoknak, az iskolaszövetkezeteknek, és kedvező a cégek számára is. Nézzük meg, hogy a foglalkoztatás típusától függően pontosan kit hogyan érintenek ezek az adókötelességek.

Iskolaszövetkezeten keresztül diákmunka esetén

A diák ilyenkor, mint az iskolaszövetkezet tagja dolgozik a vállalatnál. Mivel nem minősül biztosított személynek, ezért a bére után csak 15% SZJA-t (személyi jövedelemadót) kell a NAV-nak befizetni. Ezt az adott iskolaszövetkezet vonja le és fizeti ki. Ebben az esetben sem a diáknak, sem a munkáltatónak nem kell járulékot befizetnie, így viszont nincs biztosítotti jogviszonya (nem számít bele a nyugdíjba és nem jár neki táppénz sem!).

Közvetlenül a céggel létesített munkaviszony esetén

Ebben a formában a diákmunkásra ugyanolyan adókötelesség vonatkozik, mint a nem diákmunkát végző alkalmazottra. Immár biztosított alkalmazottként a jövedelme 15% SZJA, 10% nyugdíj- és 8,5% munkaerő-piaci és egészségbiztosítási járulékot von maga után, amit a munkáltató a bérének levonásából fizet ki a NAV-nak.

Megbízási szerződéses munkaviszony esetén

Ilyenkor szintén 15% SZJA keletkezik a diák jövedelme után, amit a munkaadó von le és fizet be a NAV felé, mivel a tanuló itt nem válik automatikusan biztosítottá. Ha a meghatározott feltételeknek eleget téve biztosított lesz, akkor további 7% egészségbiztosítási és 10% nyugdíjjárulék befizetése kötelező.

Egyszerűsített foglalkoztatás esetén

A diáknak nem keletkezik adófizetési kötelezettsége, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék, a nyugdíjjárulék és az egészségügyi hozzájárulás (azaz nem biztosított, de SZJA kötelezettség keletkezhet!) Az alkalmazásával járó egyéb közteher a foglalkoztatót illeti. Az idénymunkában foglalkoztatott diák után 500 Ft/nap, alkalmi munka esetén 1 000 Ft/nap közterhet fizet a munkáltató az adóhatóság felé.

4. Mennyi lesz a fizetés?

Fontos megjegyezni, hogy a diákmunkára is vonatkozik az egyenlő bánásmód elve, azaz ugyanannyi munkáért ugyanannyi bér jár! A diákmunkaerő díjazása munkahelyenként, de még munkakörönként is változó. A diákmunkás fizetésének is – napi 8 órás munka mellett – el kell érnie a jelen minimálbér összegét, ami 2019-ben bruttó 149 000 Ft. Ez órabérben bruttó 857 Ft-ot jelent. Magasabb szakképzettséget igénylő munkakör esetében a bérminimum bruttó 195 000 Ft, így ez bruttó 1 121 Ft/óra. 

Mivel meglehetősen kedvező a diákmunkaerő adózása, ezért rendszerint magasabb bérhez jutnak a tanulók. Legyen egy bruttó 1 000 Ft-os órabér, ebből csak 15% SZJA jön le, így nettó 850 Ft marad a dolgozónak. A munkáltató cég ráfordítása 30-40%-al kevesebb diákmunka esetében, mint egyébként. Attól függően, hogy hol, milyen pozícióban és milyen tudást igénylően van foglalkoztatva a diák, a keresete a nettó 800-1 000 Ft-tól elérheti az 1 200-1 500 Ft-ot óránként. Természetesen számukra is adható cafetéria, viszont ez magasabb adózással jár, mivel nem általános munkaviszonyról van szó.

Végezetül fontos azt megjegyeznünk, hogy az itt leírtak támpontot jelenthetnek mindenki számára, de nem helyettesítik egy adószakértő szaktudását. Ellenben a hétköznapi egyszerű megfogalmazása révén, reméljük, hogy könnyen érthető és hasznos információt sikerült átadnunk.

Sok sikert kívánunk a nyári diákmunkához!

Hireink.hu  Petrován Pál Hirszerkesztö